2010. november 16., kedd

"VALLOMÁS"

"Egy probléma: még mindig nehéz első személyre fordítani, amikor tolmácsolok. Talán nagyon szeretem magamat, és nem tudom engedni, hogy más az én legyek. :-)"

Egy ma érkezett e-mailből. Ennél szebben, pontosabban és közérthetőbben megfogalmazni az "ego-dilemmát" ...?!

5 megjegyzés:

Erika Antal írta...

Egy kis off (vagy félig off). Tegnap meséltem a lányoknak a tanítványaidról, hogy milyen szövegeket elemeznek 5 év magyar tanulás után. És nagyon érdekelte őket, hogy vajon miért tanul valaki Koreában magyarul (azon kívül, hogy ezt tőled tehetik :D, mert ezt a részét értem :D)? Eddig ez nekem nem jutott eszembe, nos mesélnél nekünk arról, hogy mi volt a motívációjuk és mihez szeretnének majd kezdeni a nyelvtudásukkal?
Köszi Erika

Anita írta...

Szerintem az is elég, hogy tőle tehetik.... :) Részemről máig nem tudtam megbocsátani annak az agyament nyalis banyának, hogy elvett 2 egész tanévnyi órahallgatási lehetőséget....

mariann írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
mariann írta...

Hoppá!Elnézést!Ez a kommentem a "kirándulás" szösszenethez ment volna!:)

SK írta...

@Erika: "Bókodat" köszönöm, bár nem érdemlem! Igérem, elmesélem ezt részletesen, de nem egyszerű, neki kell gyürkőznöm. Az adatgyűjtést náluk (tanítványok) kezdtem, de az eredmény nehezen értelmezhető. Azért nekifutok hamarosan! Addig nézd meg ezt! Egy volt kollégám írta.
http://blogmano.blogspot.com/2008/06/mirt-tanul-egy-koreai-magyarul.html

@Horváth: A dolog - állítólag - azért történt, mert nem mindenki gondolta így. De spongyát rá!
Most viszont őszinte leszek! Bár tudom, hogy vannak nálam sokkal jobb tanárok, nem is kevesen, akik ráadásul remek tudósok is, mégis, mocskosul jó érzés, hogy vannak a világban "tanítványaim". (Ezt el nem tagadhatom.) Nem emberek, akiket tanítottam, hanem tanítványok! Akik olykor hasznát veszik annak, amit valamikor én közvetítettem (csak ennyi!) nekik. Akik attól azok, akik, mert velem IS találkoztak. (Közben, persze, én is több lettem tőlük. Egyébként ez a tanárkodás legnagyobb előnye: folyton tanulhatsz, okulhatsz!) És néha gondolunk egymásra ... ez a tanár-tanítvány viszony. Voltak és vannak itt is tanítványaim, és erre is büszke vagyok.
Na, akkor ez most egy ilyen kivagyi komment lett. Mégis: "Minden, amit eddig letettem, azt vállalom ..." (AKPH)