2010. június 20., vasárnap

"VB 2010 - MÁSODIK OKOSKODÁS"


Jól el vagyok én maradva a VB-től! Nem mintha azt terveztem volna, hogy mindent kommentálok, de az első okoskodás óta azért sok minden történt! Most azt találtam ki, hogy meccsnézés közben írok posztot - ilyet még úgysem csináltam.
Amikor ölembe emeltem hűséges CQ-mat, azért elgondolkodtam, vajon nem Apple-fan barátom tanácsát kellett volna megfogadnom?! Úgy lehet, egy kicsit többet összekuporgatva ráhajthattam volna egy Macbook Air-re, s akkor most nem lenne itt az ölemben ez a márvány sírkő a maga 40 kilójával ... Arra mindenképp jó, hogy végig kell írnom a posztot, mert ezt nem emelgeti szívesen az ember percenként.
Mire berendeztem mindent, lement a szlovák-paraguay-i meccs első félideje. Amennyire tudtam figyelni: Paraguay megérdemelten vezet. Egész jól nyomják, bár a szlovákok sem reménytelenek.
Ha lehet hinni a honi weboldalaknak, egy Saláta nevű magyar gyerek is küzd szlovák mezben. Megerősíteni nem tudom, mert eddig még egyik koreai riporter sem vállalta be a nevet, arcról meg nem ismerem a csávót. Remélem, ő a kettes: szimpatikus arc, meg jók a bedobásai. Az vesse rám az első követ, akinek nem Káposzta Benő, az Újpest legendája jut róla eszébe. Ha ő a kettes, akkor egyiküket sem az ellenfél sorait összekuszáló, sziporkázóan technikás játékáért szerettük/szeretjük. Hoppá, második félidő, 23. 45 körül azt mondja a koreai riporter: "Szalata". Ez lesz a mi gyerekünk! Igaz, nem láttam, mert posztolok. :-( (Tudtok még zöldség-nevű magyar futballistát?)
Eszméletlen nagy paraguay-i helyzet. Valaki melléfejeli, a kapus, Mucha pedig egészen közelről követi le szemmel azt akciót.
A szlovák edző, Weiss öltönye vizuális környezetszennyezés, azonnali bírságot követelek!
Az előző szlovák meccsen volt egy Hamsik nevű pali a pályán - futballozott, ilyesmi. Beszólt a kapitánynak és hazaküldték, vagy mi?! Most is van egy ilyen nevű a pályán, hasonlóan ijesztő állazat, de ég és föld! Ez nem lehet ugyanaz a faszi!
A szlovákok okosba' kihoztak egy labdát. No para, no fos ... egyelőre égnek, de kicsibe' magabiztosak.
Lehozzák Barrios-t, kezet fog mindenkivel, akivel találkozik, picit gondolkozik, hogy lekezelne a két kapufával is, de aztán elhagyja. Most meg Salátát cserélik le, ha nem tévedek (van egyfajta izgalma a koreai közvetítésnek: el tudom-e olvasni annyi idő alatt, amíg mutatják, és télleg értem-e, amit érteni vélek?).
Hoppá, beverik a másodikat! Pedig úgy tűnt, elbénázzák, aztán a teljesen szabad jobb oldali kapurészbe Riveros betalált. Nem baj, a tótok nem csinálják rosszul, Paraguaynak meg jó csapata van, akár tovább is juthatnak. Meg hát, legyünk őszinték, mikor fájt utoljára nekünk egy szlovák zakó? Saláta ide vagy oda?!
Vége. Barátságosak, de egyelőre mezt nem cserélnek. Aztán valaki nyilván beszól, hogy drága a mosoda, úghogy vetkőznek.
Megnéztem az összefoglalót: azt tippelem, hogy Paraguay simán továbbmegy a csoportból, sőt, szerintem mennek egy kört a kieséses szakaszban.

"TELJESSÉG"


Nemrég jöttem meg szokásos vasárnap esti zarándoklatomról: levittem a szelektív hulladékot. Papír a papírhoz, műanyag a műanyaghoz, fém a fémhez, üveg az üveghez, zacskók és csomagolóanyagok a polyvynilhez, a polisztirol meg a maga fajtájához. Van még fanemű kategória, izzók és neoncsövek, bőr és ruhanemű. Van aztán az elektromos/elektronikus hulladék, annak elhelyezéséért azonban már fizetni kell, igaz, elenyésző összeget. Egész héten gyűjtöm a cuccot, aztán vasárnap este leviszem. (A szerves hulladék - ételmaradék, efféle - megint máshová megy, a maradék meg szemeteszsákokba.) Holnap aztán eltüntetik az egész halmot, s kezdődik minden elölről. Akár ez is lehetne a poszt címében jelzett: "teljesség".
De nem ezért írok most. Visszafelé jövet egy fiatal pár ment előttem, ők is most tudták le a "szemétszállítást". Először kézen fogva mentek - látszott, élvezik a csöndes esti sétát -, aztán azt kezdték játszani, hogy eltávolodtak egymástól, majd - mintegy jelre - egymásnak ütötték a vállukat. Lepattantak egymásról, eltávolodtak, s aztán kezdődött minden elölről: közeledés, ütközés, pattanás, távolodás, vissza ... Jó volt nézni őket, ahogy bolondoznak! Aztán a lány odanyúlt a fiú kezéhez, megszorította, s újra elkezdtek közeledni egymáshoz, de már nem ütődött össze a két váll, csak csöndesen egymás mellé rendeződött, ők meg összesimultak. A szomszéd lépcsőházba mentek be.