2011. február 13., vasárnap

"KOREA AUTÓBÓL NÉZVE 05"

Szerintem ez itt az egyik leghülyébb kereszteződés az Uráltól keletre. Egy folyó két partján halad a forgalom mindkét irányba, s ez a két utca keresztez egy kétszer kétsávos másikat egy hídnál. Az egészet súlyosbítja, hogy a széles út viszonylag meredeken ereszkedik a folyó felé, illetve, hogy jobbra lent, a kereszteződés innenső oldalán van még egy parkoló, ahonnan kijőve egyenesen az egyébként is bután megtervezett keresztforgalomban találja magát az ember, s ha ez nem volna elég, közvetlenül a parkoló mellett van még egy kis allé is, ahonnan kióvakodva az ember először a parkolós forgalmat szeli át, majd megérkezik a kereszteződésbe. Szerintem a lámpákat programozni hivatott csávó sem látta át a dolgot, ezért az összes forgalomirányító lámpa sárgán villog ... legalább 2009 nyara óta. Mosom kezeimet alapon, gondolom. Oldják meg a sofőrök! És ők megoldják: elég sokat járok erre, de még sohasem láttam balesetet, igaz, keresztbe fordult buszokat, egymást föltartó, reménytelenül összekuszálódott autókat annál többet. A mostani fölvételen teljesen véletlenszerűen, de folyamatosan halad a forgalom. Nekem az az elméletem, hogy annyira ostoba az egész szitu, hogy mindenkit kettőzött figyelemre késztet, s így ússzuk meg az ütközéseket. Pedig egy kihívásokat kedvelő forgalomszervező még odaálmodott a hídra egy-egy buszmegállót is, hogy 1. a megálló buszok teljesen beláthatatlanná tegyék a kereszteződést, 2. a buszhoz kiszámíthatatlan szögekből rohanó gyalogosok váratlan fékezésekre késztessék a sofőröket, akiket aztán megpróbálnak kikerülni a féktávon belül érkezők. A fölvételen látható még parkolóból éppen kiaraszoló fekete autó, az egész hóbelevancon keresztben átvágó, életunt középiskolás, egy másodpercre bevillan balra lent egy grillcsirkesütő kisteherautó, amelyik épp csak a jobbra kanyarodó sáv felét foglalja el, valamint blokkolja a kilátást, a jobbkéz-szabályról jól láthatóan mit sem sejtő autós, a zebrát nem találó, az úttesten sétáló fiatalok, valamint egy fehér Hyundai, amelyik ezt a helyet ítélte a legalkalmasabbnak a visszafordulásra. (A kapkodós operatőri munkáért elnézést kérek - gyalogoltam közben.)


És így néz ki az átkelés "élesben". Sima ügy.



"KOREA AUTÓBÓL NÉZVE 04"

Korábban írtam már arról: a száj- és körömfájás terjedésének megakadályozása érdekében az utakon fertőtlenítő állomásokat állítottak föl országszerte. Nekem van szerencsém oda-vissza megfürdetni az autót valahányszor bemegyek a suliba. Az autókat fekvőrendőrök sora lassítja le, aztán két egymáshoz igen közel elhelyezett forgalomlassító küszöbnél két oldalról fehéres permetet fújnak az autókra, alulról pedig egy másik fúvókasor "mosdatja meg" az alvázat. Első alkalommal én is elég nagy sebességgel érkeztem meg az első fekvőrendőrhöz, s igencsak igyekeznem kellett, hogy KS ép futóművel ússza meg a találkozást. Azóta már megszoktam, hogy mindkét irányban lépésben kell menni néhány száz métert, de a jelek szerint nem mindenki van ezzel így. Lehet, hogy naponta jönnek újabb és újabb autósok erre, akiknek még újdonságot jelent a forgalomlassítás, de az is előfordulhat, hogy nem mindenkinek sikerült internalizálnia a bukkanók jelenlétét. Mert valahányszor ráközelítek a területre, nem tudom nem észrevenni a szanaszét heverő, kisebb-nagyobb műanyag és fém alkatrészek seregét. A nagyobb darabokat - levált lökhárítókat, spoilereket, a lökhárítók alá szerelt szakállakat - vagy összeszedik a fertőtlenítő készüléket kezelő, vegyvédelmi ruhás fiatalok, vagy a később érkező autók zúzzák azokat "kezelhető" méretűre. Ezekkel a kisebbekkel aztán már nem nagyon foglalkoznak, azok az úton, az út mellett hevernek napszámra. Ezen a fölvételen látszik talán, miről beszélek. Meg az is, hogy a negyedik, ötödik lassítóhoz érve már leszakad az autók aljáról, ami le tud/akar szakadni, így onnantól már alig van törmelék. Vehetjük úgy is: ez a sok huncutság úgy is csak lógott a kocsik alján, s most, hogy levált, senkinek nem hiányzik.