"EGO"

Ma két, az énképemet jelentősen befolyásoló fölfedezést tettem! Vasárnap van, a heti nagytakarítás elrendelt ideje. A lakásban szaladgálnak a porcicák, ahogy szoktak, a szemetesek dugig telve, a konyha finoman szólva is vállalhatatlan. (Zárójelben: olyan mértékű porosodás figyelhető meg itt, ami messze fölülmúlja az alföldi homok közepén fekvő tanyán tapasztalhatót!) Első lépésként rászántam hát magam a porszívózásra! Hát, ahogy ott finoman húzogatom a földön – igyekezve a legkisebb zajt csapni, mert most nincs kedvem a szomszéddal diskurálni -, egyszerre megvilágosodtam! Az ember, ugyebár, 4 szobát birtokol, de csak hármat használ: hálószoba, dolgozó, nappali+konyha. A negyedik szoba amolyan raktárféle csak: porszívó, bőröndök, vasalódeszka. Oda szinte be sem megyek soha. Egyszóval húzogatás közben arra jöttem rá, hogy mindenhol vannak porcicák, csak ott nem, a raktárban. Mindenhol, ahol élek, mozgok, de ott nem, ahol én sem vagyok! A következtetés sürgető erővel adta magát: a porcicák belőlem jönnek! Nincs apelláta, nincs kit interpellálni, egyszerűen ez az egyetlen lehetséges magyarázat! Át kell rendeznem az egomat: olyan szubjektumként kell megképezzem magam, aki/amely porcicákat termel!
De nincs vége! Mert ekkor meg ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy a fölismerést megosszam mindenkivel itt, a blogon. Csapot-papot odahagytam, leültem a gép elé, el is kezdtem írni, de akkor meg villámcsapásként jött az újabb ráismerés: személyes-publikus közléseim nagyjában-egészében ugyanabban a körben forognak. Itteni életem – világos a képlet! - eltűnni látszik a takarítás-buszutazás-számítógép/Tulip alkotta Bermuda-háromszögben!
Ezen sürgősen változtatnom kell! Már el is kezdtem …!