A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gutenberg galaxis. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gutenberg galaxis. Összes bejegyzés megjelenítése

2008. november 6., csütörtök

„PROGRESSZĺV PROBLÉMAELTOLÓDÁS”


Ilyen tudományelméleti izé, amivel az elsősöket szokta bombázni az ember: jó/tudományos egy elmélet, ha a középpontjában lévő probléma megoldása közben újabb problémákat láttat meg, újabb kérdéseket vet föl.
Az előző poszthoz megnéztem, jól emlékszem-e a kőkori szövegszerkesztő nevére: Tiszatext. Igen, jól, s közben választ kaptam egy másik kérdésre, mely körülbelül két hete kínoz: van-e olyan, hogy digitális kézirat. Azon filóztam, hogy manapság nyilván sok szerző gépen ír, s hogy akkor használható-e ez a filológiai fogalom még, s ha igen, hogyan. Már az is eszembe jutott, hogy írok Vadai Pistának – ő nagyjából ott van, ahol a filológia és a digitális technika egyenesei metszik egymást –, aztán, stílszerűen, a netről jött a válasz, véletlenül, ám nem kisebb (filológiai és digitális) autoritástól: Kokas Károlytól. Az „Egy digitális kézirat története …” című, Baka István: Égtájak célkeresztjén. Versek 1970-1987. kötetéhez írott előszavában mondja: „A C-64 „Tiszatext” szövegszerkesztőjének adatállományait gyakorlatilag változás nélkül sikerült web-oldalakká alakítani, úgy, hogy a C-64-es program szerkesztési jeleit (kurzív, kövér stb.) a lehető legpontosabban követtem. Az esetleges betűhibákat, elgépeléseket egyáltalán nem javítottam (egyébként alig vannak ilyenek). Ilymódon az itt látható anyag önmagán túlmutató érdekessége, hogy egyfajta digitális autográf kéziratként is rendelkezésére áll a Baka István költészetével foglalkozóknak.”
A teljes szöveg és a Baka-kötet itt olvasható:
http://mek.oszk.hu/02200/02273/02273.pdf
Az (esetleges) elgépelést én sem javítottam. :-) Egyébként, szerintem, csak egy van. :-)
sk
Loading...
Hide notes

„BLOGGER”

Tegnap este azon gondolkoztam: most, hogy írtam három posztot, én is blogger lettem?! Egyfelől hízelgő volna ez a magamfajtának, aki a Gutenberg galaxisban, annak is inkább csak a perifériáján (messze túl a Tatuinon) szocializálódott: a zalaegerszegi városi könyvtár egyik gyermek-fiókjában Klári néni volt az én jedim, aki színes papírkártyákat osztogatott a sokat kölcsönzőknek. Nekem volt egy csomó, mert a könyvek felét eluntam, s visszavittem őket olvasatlan. A digitális galaxisba egy Commodore 64-gyel léptem be, amikor Tiszatext [?!] szövegszerkesztővel „körmöltem” a szakdolgozatomat. Aztán, már tanársegédként egy böhöm tanszéki gépen dolgoztam: egyszer elvittem egy nyaralásra, mert be kellett fejeznem egy fordítást (Gebhard Rusch, konstruktivizmus), de alig fért be a csomagtartóba. Nos, innen indulva akár elégedett is lehetnék a bloggerségemmel. Csakhogy erről a szóról nekem [már mindig?!?!] az jut eszembe, hogy letartóztatták/föltartóztatták stb. „a Tomcat néven elhíresült bloggert, alias Polgár Tamást”. Így, ezzel a nyomorult szintaxissal, mindig csak így.
Loading...
Hide notes