"FÖLMOSÓVÖDÖR - UPDATE"

Aki régen olvasta a blogot, tudja: a legtöbb fejfájást (a nyűgös laptop mellett) a kifacsarható fölmosómop hiánya jelentette nekem. narin zseniális ötlete nyomán jó ideig egy hatalmas, a vödör tetejére illesztett műanyag szűrő jelentette a megoldást. Egyik magyarországi látogatásom végén betettem a bőröndbe egy rendes, fölmosóvödörre való kifacsaró kosárkát, s azt hittem, végleg megoldódott a probléma. Még arra is ügyeltem, hogy az új szerzemény színében menjen piros vödrömhöz. Szomorúan kellett azonban konstatálnom: a két műanyagipari darab nem kompatibilis; sehogy nem tudtam összeilleszteni őket. Már azt hittem, életem végéig szűrőbe tunkolom a mopot, amikor az E-Martban lődörögve egyszerre elakadt a lélegzetem! Mert egy bemutató standnál egy eladó hölgy lábánál/kezében ott volt egy full extrás, az atomkorszakot a mindennapokban megjelenítő, abszolút profi fölmosókészlet! Mit egy, ez volt A fölmosókészlet! Azonnal tudtam, hogy erre nekem szükségem van, erre, itt, ni:

A katonaságnál volt, ugye, a fóka. Ez az egyszerű (mocskos) fölmosórongyot jelentette. A motoros fóka a fölmosófára applikált rongy volt, azonban ezt csak kivételes alkalmakkor lehetett használni, mert szükségtelenné tette a (megalázó) térden csúszást, ami – mint tudjuk – a katonai fölmosás alfája és omegája. Nos, ha az motoros fóka, akkor ez egy atommeghajtású, önműködő, távirányítós csoda! És az egész annyira jellemzően koreai dolog: jó darabig semmi (kézi facsarás, atyaég!), aztán egyszerre, a semmiből, abszolút high-tech megoldás!

Javasolom: tekintsünk most el attól az apróságtól, hogy az objektum színe, khm, csöppet bizarr! Ne akadjunk fönn azon, hogy a centrifugális elven működő masina műanyag mozgó alkatrészei (taposópedál, fogaskerék) amolyan Achilles-ínként némiképp behatárolják a szerkezet élettartamát! Legyünk nagylelkűek, s ne hánytorgassuk föl: vajon kaphatni-e utánpótlást a korong alakú fölmosófejből! Kákán is csomót keresés, kukacoskodás volna, és igazán minden eleganciát nélkülözne, ha az öröm pillanataiban megjegyzést tennénk a csomagolás észak-koreai dizájnjára! Gondoljunk most inkább arra, hogy a szerkezet milyen életminőségbeli javulást/ugrást hozott szerény hajlékomba! Mert onnantól, hogy hazavittem a zsákmányt, mi sem lett egyszerűbb, mint a takarítás! Víz+sav, tunkolás, a fölmosófej belehelyezése a fehér kosárkába, a pedál taposása, forgás, a víz kicsapódik, s már mehet is a fölmosás! A fölmosógép azóta is jól szolgál, s kíméletes használat mellett remélhetőleg az emlegetett műanyag alkatrészek is bírják még egy darabig!

Egyébként a minap egy magyar netes oldalon láttam egy hasonló szerkezet hirdetését: a koreai csúcstechnológia a Samsung és az LG telefonjai, a Hyundai és a Kia autói után a Smart Spin fölmosószettjével is betört a magyar piacra?

"HELYZETJELENTÉS 2"

A koreai sorsom alakulását esetleg aggodalommal követőket szeretném megnyugtatni! Narin zseniális ötletének és a koreai fröccsöntő ipar egy végtelenül egyszerű ám roppant hasznos termékének köszönhetőn jelentős minőségi változás következett be fölmosóvödör-fronton! Theoria és techné, szellem és munkáskéz szép találkozása ez! Azt nem állítanám, hogy a kérdés végleg nyugvópontra jutott - mindjárt kiderül, a szó szoros értelmében sem -, ám a javulás eltagadhatatlan. Tegnapelőtt este megvásároltam az eszközt, s mindjárt be is üzemeltem! A befektetés - 1.250 won, a jelenlegi árfolyam mellett kicsit kevesebb 180 HUF-nál - jelentős megtérüléssel kecsegtet. Egy kör alakú, likacsos, 33 cm átmérőjű szűrőszerűségről van szó, amely alapállapotban szépen fölfekszik a 30 cm-es vödör peremére. Ha nem éppen vödörre teszi egy fantáziatlan magyar, valószínűleg nagyobb zöldségféléket moshatnak benne, egyéb használati módot jelenleg elképzelni nem tudok. Esztétikai értelemben visszafogott darabról beszélünk, ráadásul az akvamarin nem is nagyon megy a piros vödrömhöz, de ne legyünk telhetetlenek! Ennél nagyobb probláma, hogy mivel a vödör száját teljesen elfedi, a tunkolás után a mopot a nyelénél megemelve a másik kézzel ügyesen rá kell helyezni a szűrőt a vödörre, de ezt a technikát kis gyakorlással el lehet sajátítani, ám minden újabb munkafázisnál meg kell ismételni. Gondolkozom azon, hogy egy fölizzított késsel esetleg meg lehetne csonkítani a szűrőt oly módon, hogy a mopot a szűrő levétele nélkül is a vízbe lehessen mártani. Ha van kreatív ötlet a probléma megoldására, szívesen fogadom! No, de van itt még valami: a stabilitás. A mop kinyomkodása során a szűrő el-elcsúszkál a vödör peremén. Az első kísérletnél - talán túl nagy erővel nyomtam a nyelet? - elcsúszott a szűrő, én előrebillentem, a mop nyele pedig belefúródott a torkomba. Óvatosan folytattam, sikerült is megfelelően szárazra nyomkodnom a fölmosófejet, igaz, sokkal tovább tartott, mint egy normális vödör esetében. Tehát akkor a nyugvópontra juttatás, ez itt a kérdés: erősen töröm a fejem, hogyan lehetne fixálni az eszközt, miközben funkcionalitása megmarad ...

"FÖLMOSÓVÖDÖR"

Fröccsöntő kisiparosok, műanyagipari szakmunkások, távol-keleti befektetők, export-import cégek, spekulánsok, ügyeskedők, emberek, magyarok, no és persze, ügyes kínaiak, figyelem!! Meglehet, elektronikus kütyü zárja az ajtómat (ha kell, ha nem), monitoron nézem meg, ki áll az ajtóm előtt, hitelkártyával fizetek a buszon, extra gyors vonattal megyek Busanba, elektronikusan fizetek az autópályán, a notebookom meg hétrét görnyed az itteni internet sebessége alatt, s sorolhatnám még egy modernizált világ hétköznapi "csodáit", azonban van itt egy nagy baj! Koreában nincs föltalálva a fölmosóvödör!!!!! Amikor az első napokban a környékbeli boltokban nem találtam a fölül kis kosárkával fölszerelt "fölmosóvödör classic"-ot - tudjátok, amiben az ember mártogatás után kicsavarhatja a mopot -, azt hittem, külvárosi jelenséggel van dolgom, vagy egyszerűen béna vagyok. Aztán kollégám megerősítette: Koreában nincs igazi fölmosóvödör! Vannak, persze, intézmények takarításához használatos, guruló "takarítószekrények", de a hétköznapi, a fölös vizet a fölmosófejből eltávolító, kis kosaras fölmosóvedrek hiányoznak! Lakásom sürgős takarítást igényelt, ezért szembe kellett néznem a helyzettel: úgy kell - többször! - fölmosnom 110 négyzetmétert, hogy nem tudom kicsavarni a fölmosófejet! Jellemző: a kézenfekvő megoldásra nem jöttem rá, néhány nappal később, kollégám mondta: kézzel kell kicsavarni. A szennyes lében való turkálást annyira nem tudtam internalizálni, hogy ez a lehetőség (?) föl sem ötlött bennem! Miután hasztalan nyomkodtam a mopot a fürdőszoba összefolyójának rácsához, azt találtam ki, hogy fölakasztom a törülközőtartóra, s hagyom, dolgozzon a gravitáció! Ennek, persze, az lett a következménye, hogy a fölmosás reggeltől estig tartott. Volna itt akkor egy piaci rés, ahová be lehetne nyomulni, szaktársak! Igaz, nagy kérdés, mekkora volna a kereslet!? A koreai háziasszonyok ugyanis, úgy hírlik, vagy száraz törlést alkalmaznak, vagy valami gőzös szerkezettel dolgoznak.

Alapos piackutatással, igényes termékkel, komoly reklámkampánnyal azért volna itt keresnivaló! :-) Pénteken láttam: az egyetemi kampuszon lévő távolsági busz végállomásnál, ahol a buszokat takarítják, egy idősecske asszony mopokat mosott. Egy közönséges húsosládában öblögette a 6 darab (!) fölmosót, majd a tisztának ítélt példányokat a láda oldalára fektetve csöpögtette őket! "Eppur si muove." Gravitáció rulez!