Vagy mégis? Én ma elkövettem ugyanazt a gyermeteg hibát! Újra! Pedig megtanultam a leckét, van már tapasztalatom elég, hogy betéve tudjam: soha, de soha ne rendelj olyan ételt, amelyet kerámia vagy fémedényben tálalnak ... amikor nagyon éhes vagy! Tudom, tudom, és ma megint elszúrtam! Az eredmény? Áh, semmi különös - másodfokú égési sérülések a szájban, zsibbadt, nehezen forgó nyelv, zúzott szájpadlás, az ízérzékelés hiánya néhány napig, fogmosás=gyötrelem, szintén néhány napig. Vegyük, mondjuk, a mai esetet: kiéhezve beront az ember az E-Mart nevű áruházlánc "food court"-jába, s a kitett ételminták alapján sietősen kiválaszt egy "polippörkölt zöldségekkel+szójapaszta leves tofuval" kombót. A kiegészítők: az elengedhetetlen rizs, némi retekből készült kimcsi, és egy csipet odeng, ami finom, de nem akarom tudni, miből készül. Elég ártatlan összeállítás elsőre, s ez a kép se igazán árulkodik:
Ugye, most már látjátok! Ott a folyó, ugyanegy, s legott belelépek! Csak mert nem tudom kivárni míg kicsit lecsihad a forrás. Higgyétek el: egy falat elég ahhoz, hogy mindent elégessen odabent, utána már mindegy. Hányszor, de hányszor megcsináltam már ...!!
Meglehet, én vagyok papírkutya, de a koreaiak egy ilyen cuccot nagyjából 5 perc alatt tesznek be az arcukba! Nem értem, hogy csinálják! Talán azbeszttel van kibélelve az előkéjük, de én még kiégett szájú koreaival nem találkoztam. Az igaz, hogy ők is sziszegnek, amikor egy ilyen polippörköltet betűrnek, de nem lesz tőle semmi bajuk.
Pák Dzsi Szang (Park Ji Sung/박 지 성), a koreai fociválogatott kapitánya az isten. (Az istennőt Kim Jan Á-nak hívják (Kim Yu-Na/김 연 아), és műkorcsolyázó, valószínűleg nagy "m"-mel. De ez most mellékes.) Pák Dzsi Szangnak van egy elhíresült reklámja (még a vébé idejéből), amelyben rámjant fal, ami egyszerre "hot" mint 'csípős', és "hot" mint 'forró'. Na, valami ilyesmire gondoljatok koreai polippörköltevés ügyében is. Azbesztszáj.
