Meg effélét:
3-4 kilométer után aztán fölkanyarodik egy autóútra, ilyenformán:
Aztán általhajtat az amolyan elővárosként funkcionáló gigalakótelepen, Bundángon. Először nagy, széles utakon halad a sofőr, aztán rátér az autópálya-jellegű, másik útra:
Ha türelmes, úgy fél óra múlva meglátja Dél-Szöul magas épületeit, jobb oldalon pedig az Olimpiai Stadiont:
Ezzel aztán be is ért a sűrűjébe, s mert ilyesmit lát maga körül, mint itt, meg nagyon kell figyelnie az útvonalat szavaló koreai csajra is, aki feszt beszél a műszerfalon,
az anyósülésre teszi a fényképezőt, immár két kézzel fogja a kormányt, és nézeget erősen. Már csak arra futja, hogy néhány fényképet elkattintson:
Másnap aztán a "bloggerré" vedlett sofőr erőst reménykedik, hogy édesanyja nem olvassa a posztot, mert ha mégis, az egykezes vezetésért majd jól kikap ...! :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése