Az előző posztban emlegettem az északi zsarolós technikát: fenyegetéssel, követelőzéssel, olykor sima gyilkosságokkal próbál Észak-Korea újabb és újabb élelmiszersegélyekhez jutni. (A 90-es években visszafogottabb becslések szerint legalább 600.000 ember halt éhen, mások szerint az éhezés következtében korai halált haltak száma megközelítette a 2 milliót, míg olyanok is vannak, akik 3 millió áldozatról tudnak. A helyzet a következő évtizedben valamennyit javult, bár a 2007-es árvizek újabb krízist idéztek elő. A helyzetről sokat elárul, hogy '92-ben az "együnk kétszer egy nap!"-kampánnyal igyekeztek orvosolni az élelmiszerhiányt.) Most olvasom: Dél-Korea fölfüggesztette a két ország Vöröskeresztje közötti tárgyalásokat, melyeknek a háború által szétszakított családok találkozásának megszervezése lett volna a föladata. Októberben még egyezkedtek, de Pjangjáng (Phenjan) 500.000 tonna rizst és 300.000 tonna műtrágyát követelt a találkozások folytatása fejében. Sima, egyszerű, arcátlan zsarolás ... akkor nem "bizniszeltek". Most egy darabig megint nem fognak.
A helyzet, persze, nem egyszerű: az élelmiszersegély megtagadása esetleg déli családok Északon rekedt rokonait, gyerekeket ítél (éh)halálra.
7 megjegyzés:
Ne haragudj, amiért érdeklődöm, de most, a hétvégén mi a helyzet a háborús állapotokkal? Úgy értem, a közös koreai-amcsi hadgyakorlat a hazai híroldalak szerint még tovább paprikázta a hangulatot, és nem állnak túl jól a dolgok. Ott kint mit mondanak, mi várható?
Az utcán, a boltokban, az "életben" semmiféle változás nem látszik: dúl a kommercializmus, lassan fölpörög a téli bevásárlási őrület ... Úgy fest, nem nagyon "tematizálja" a hétköznapokat a feszültség. A múltkori lövöldözés tényleg váratlan és sokkoló volt, de ami most történik, az már a szokásos: az amik meg a déliek gyakorlatoznak (egyébként is ezt tették volna, most legföljebb még komolyabban veszik), ilyenkor az északiak mindig fenyegetőznek. Ezt viszont már megszokták az itteniek: annyiszor hangzott el az elmúlt évtizedekben hogy "tűztengerré változtatjuk", "kíméletlen válaszcsapásokra számíthatnak" stb., hogy ez nem veri ki a biztosítékot. Ismétlem: a konkrét lövöldözés, a 4 áldozat (ráadásul 2 civil) azért megrázta az országot ... Ma, ráadásul - véletlenül!? - elsült egy déli ágyú is a DMZ közelében. Még szerencse, hogy a DMZ déli felén csapódott be a lövedék ...!
A konkrét kérdésedre válaszolva: akivel beszéltem, mind azt mondta, hogy nem lesz nagyobb fegyveres konfliktus.
Ami engem illet: mivel semmi változást nem látok, s mert egyszerűen nincs benne az elképzelhető tartományban az, hogy háború törjön ki, meg hát nyugtatnak is, egy szemernyi félelem vagy rossz érzés sincs bennem. Pedig, gondolom, ilyenkor kellene vízkészleteket fölhalmozni, konzerveket venni, körülnézni a gázálarcpiacon, tele tankolni a kocsit, egy táskába összekészíteni egy heti ruhát, elemeket venni + elemlámpákat, és betáplálni KS GPS-ébe Buszán adatait.
Köszönöm a felvilágosítást, ez - a maga módján - egy biztató hír!
De az azért tényleg nonszensz, hogy egy ilyen "fenntarthatatlan" állapotot sikerül az északiaknak évtizedek óta fenntartaniuk. Persze ezt egyedül Kínának köszönhetik. Talán majd az új "nagyvezér" ott fönn ésszerűbb lesz, mint a mostani. Remélem...
Elnézést, hogy így ismeretlenül írok. Én is Koreában élek, tanulok, már lassan egy éve. Szöul mellett lakom, de egyelőre csend van, mintha mi sem történt volna, hírekben sem nagyon olvasok róla, hogy baj lenne.Sokkoló persze, de a három nagyhatalom, Oroszország, Kína és Amerika is ellenzi Észak támadását. Remélem, jó belátásra tudják bírni őket :)))).
Én is bízom abban, hogy csitul a dolog... Ugyanakkor, amennyiben nem történik gyökeres változás északon, úgy ezután is bármikor számítani lehet újabb atrocitásokra. Azaz - sajnos - nehéz elképzelni, hogy közép- és hosszútávon létezhet békés, mindkét fél számára elfogadható megoldás. De én is nagyon remélem, hogy a nagyhatalmak előbb vagy utóbb képesek lesznek jobb belátásra bírni a "harciasabb felet":)
Ha lenne ott olaj, gáz, vagy urán, vagy tudom is én, gyémánthegyek a föld alatt, a nagyhatalmak már rég pacifikálták volna a ezt két országot, ebben biztos vagyok. Így azonban, igazából egyiknek sem fűződik semmilyen komoly érdeke a helyzet normalizálásához. Egy ennél súlyosabb agressziót nyilván nem néznének tétlenül, ok. A legszomorúbb azonban az, hogy ennek a négy embernek az élete árán nem történt semmi az ég egy adta világon, ami a két ország viszonyát érdemben befolyásolta volna! Ők meghaltak, a családjuk megnyomorodott, na és. Erre pl szarik a politika, vastagon.
Blogomban van erről egy bejegyzés. A háború amúgy népmanipluáció! Hogy milyen jó lesz, meg egyebek...
http://aliceletters.blogspot.com/2010/11/eszaki-szomszedjaink-megint-ugralnak.html
Megjegyzés küldése