2010. december 14., kedd

"PARA"

Hú, az elmúlt néhány napban volt belőle rendesen! Mármint parából. Úgy kezdődött, hogy olykor be tudtam lépni a blogra, máskor meg nem. Gondoltam, valami izé, fönnakadás. Aztán néhány nappal ezelőtt egyik pillanatról a másikra, ha lehet ilyet mondani az előzmények után, egyszerre behalt a blog. Vagyis rendre azt írta ki a böngésző, hogy átmenetileg nem elérhető. Az ember ilyenkor megpróbálja a többi böngészővel, hátha, de semmi ... Sőt, az is kiderült, hogy az általam követett blogger/blogspot helyek is meghaltak ... legalábbis nekem. Ment ez így néhány napig, gondoltam, majdcsak megjavul. Nem, és nem. Sőt, elpusztult az iGoogle oldalam, és a Desktopról is eltűntek tartalmak. Na, akkor kezdtem valóban parázni! Letiltottak! Vazze, ezek engem letiltottak! Vazze, személy szerint engem letiltottak! De kik?! Elkezdtem keresgélni a neten. Semmi, senki nem panaszkodott. Baszki, tényleg rámszállt valami izé, szervezet ... gondoltam. Túl sokat pofáztam Koreáról vagy mi a csuda!?
Kétségbeesésemben írtam néhány barátnak: vajon ők látják-e a kérdéses blogokat. Sajnos, látták, hát bele kellett törődnöm: nálam van a baj. De mennyire nálam?
Balázs, szerencsére, kisegített! Fölkutatta az általam föl nem lelt, vonatkozó információt. Kiderült valami, amitől még inkább megneszültem! Tucatjával érkeztek a bejelentések a Google-hoz: mindenki Dél-Koreából panaszkodott, s mindenkinek ugyanaz volt a szolgáltatója ... mint nekem. Na, kafa! A Google szerint általában politikai okok miatt dönt úgy egy szolgáltató, hogy bizonyos elérhetőségeket letilt. Még jobb, gondoltam, mivelhogy itt amúgy is van egy kis háborús hangulat, hát akkor így kezdődik ... Letiltanak. Aztán majd elkezdenek lőni vagy mi a fene! Közben írtam is volna, meg szerettem volna elolvasni, mit írtak a követett blogokon. Elvonási tünetek vagy mi a csuda ... Azért elküldtem a magam kis hibajelentését, hátha segít, de nemigen bíztam hozzá! Ajánlgatták, hogy állítsak be vmi proxy szervert, de mire megértettem volna, mi az a proxy szerver, már változott a helyzet: föléledt az iGoogle. Mivel sejtettem, hogy ezek kapcsolatban vannak, finoman rátapicskoltam a blogomra ... láss csudát, bejött! Azóta látom magamat, és végre olvashatom a többiek dolgait!
Azért valamit megjegyeznék: nagy elkeseredésemben írtam egyet a blogger "Súgó"-jára. Megkérdeztem: ha két játékos van, a blogger meg a szolgáltatóm, az SK, s az egyik ártatlannak mondja magát (blogger), miért ne kérdezhetném meg a szolgáltatót, hogy akkor mi a fene van ... Egy bizonyos értelmezés szerint erre javult meg ...

Mindazonáltal, Balázs, köszi!

2010. december 5., vasárnap

"TARTOZÁS"

Nem feledem: tartozom egy sereg válasszal a kommentjeikre. Azt sem, hogy megígértem: elmesélem, hogyan találkoztam I Bjang Han-nal (Lee Byung Hun):





De tartozom egy mesével a Keleti tengeren elejtett sziklamorzsák ügyében is.



Ott, a kép közepén az a csöpp kis kiemelkedés a diszkurzus tárgya.



Közelebbről így néz ki a Google Földben. Liancourt Rocks, olvashatni. No, erre mindkét (legközelebbről) érdekelt (Japán, Korea) hörög, mint egy francia bulldog. Mert ők másképp tudják.




Még közelebbről: ez az a néhány kő, amin marakodnak. Vagy?


S az sem ment ki a fejemből, hogy folytatást ígértem a koreai temetkezési szokásokról.




Csak közben annyi minden történt ... de ami késik, nem múlik ... remélem! Holnap vasárnap, elvileg szabadnap.

"HUFS NAPTÁR"

Az egyetemünk (Hankuk University of Foreign Studies - HUFS) minden évben megjelentet egy naptárt. Hónapok, hetek, napok, meg persze a nemzeti ünnepek és az egyetemi év legfontosabb eseményei: szünnapok, vizsgaidőszak, effélék. És persze képek minden második oldalon. Évek óta bámulom az egyetemünkön tanított nyelvek országairól készített képeket, s mindegyre hiányoltam a miénket! No, de eljött a mi időnk is! Ma megkaptam a jövő évi egyetemi naptárat két méretben: asztalra helyezhető kicsi, meg falra aggatható nagy formátumban. Már a 12 képet mutató kezdőlapon is gyanús volt az első fotó, de januárra fordítva megjött a bizonyosság: Hungary - Goulash! S hozzá még az, hogy a hagyományoknak megfelelően, a hónap napjait magyarul írták be a naptárba.



Szerintem most tekintsünk el attól, hogy ez nagy valószínűséggel babgulyás ahogyan azt egy osztrák séf elképzeli, s örüljünk a ténynek: sok ezer HUFS-os ezt a képet bámulja majd egy hónapig. Üröm az örömben, hogy január itt holtszezon, s legfönnebb azért néznek majd rá a naptárra, hogy lássák, mennyi telt el az olyannyira értékes szünidőből. Mindenesetre ott vagyunk, ha mással nem, hát a gulyással. Egyébként a társaság nem rossz:


Paella Spanyolországból.



Bibimpap Koreából. És a többi ...
Szerintem a nemzet fölemelkedése onnantól számítható, amikor Magyarországról nem csupán a gulyás jut az emberek eszébe. Addig meg legyünk büszkék erre. Ez sem rossz ...!

2010. november 29., hétfő

"DMZ_02"

A DMZ nagyjából egyetlen olyan helye, ahol valódi interakció van a két Korea között: Pánmundzsam. Folyamatos feszültség, időnként botrányok, néhanapján jó dolgok. A kék épület közepén van egy vonal: innen Dél, onnan Észak. Itt ült az egyik tárgyalódelegáció, ott a másik. Ha nem jön be északi, át lehet menni a túloldalra a látogatónak. Ilyenformán voltam Északon. Ha mégis bejön egy északi határőr, akkor viszont: nem szabad ránézni, beszélni vele, bármilyen formában  kontaktusba kerülni. A déli katonák naphosszat az északiak mozdulatait figyelik, s viszont. A szemkontaktus okozta konfliktusok elkerülése végett a déliek napszemüveget hordanak. Csupa Ray Ban-es pali ...













"DMZ"

Ma délután 3 óra körül elsült egy dél-koreai aknavető az Észak-, és Dél-Koreát elválasztó demilitarizált zóna, a DMZ környékén, Pádzsu körzetében. A déliek azt mondják, véletlen volt, s erről azonnal értesítették az északiakat is (szerencsére déli területen landolt a lövedék), mindenesetre nem jött jól az amúgy is feszült helyzetben: amerikai/dél-koreai tengeri hadgyakorlat, északi fenyegetőzés, kínai javaslat.
A DMZ: 
"The Korean Demilitarized Zone (Korean: 한반도 비무장지대) is a strip of land running across the Korean Peninsula that serves as a buffer zone between North and South Korea. The DMZ cuts the Korean Peninsula roughly in half, crossing the 38th parallel on an angle, with the west end of the DMZ lying south of the parallel and the east end lying north of it. It is 250 kilometres (160 miles) long, approximately 4 km (2.5 mi) wide and is the most heavily militarized border in the world. The Northern Limit Line, or NLL, is the de facto maritime boundary between North and South Korea in the Yellow Sea and the coastline and islands on both sides of the NLL are also heavily militarized."

Furcsa hely: tele van aknákkal, ember nem járta vidék évtizedek óta. Hacsak nem számítjuk az ide-oda járó diverzánsokat meg a (főként) északról próbálkozó menekülőket.
Choi Byung Kwan, fotóriporter, az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején végigjárta a DMZ-t és elképesztő fotókat készített. "Gyakran látok megkapó vadvirágokat, amelyek aknamezőkön fekvő, rozsdás sisakok golyó ütötte lyukaiból virágoznak ki. Ezek egyszerre örvendeztetik meg a szívemet és töltenek el mély fájdalommal, mert mintha halott katonák ifjú lelkei elevenednének meg bennük ..."






2010. november 25., csütörtök

"FACELIFT - UPDATE"

Most néztem a The Korea Herald címoldalán a statisztikákat: a vezető hírek között első helyen áll a tudósítás arról, hogy egy tanárt egy kiskorú tanítvány megrontásával vádolnak. Második a dél-koreai sziget ágyúzásához használt északi lövedékek elemzése, azt pedig egy olyan írás követi, amely a déli katonai készültség növeléséről szól. Aztán jön egy cikk az újabb északi fenyegetésekről, az 5. pedig egy rövid hír arról, hogy Sarah Palin az elmúlt hónapokban sem lett eszesebb egy jottányival sem. (Egy rádióadásban odanyilatkozott, hogy a jelenlegi feszült helyzetben "nyilvánvaló, hogy észak-koreai szövetségeseink mellé kell állnunk". Amikor kijavították, nagyjából azt mondta: "no, meg persze a déliek mellé".) És igen, a 6. helyen ott van a fő hírek között a mi kis szépségversenyünk! Basszus, ha mondjuk, egy San Marinó-i újságról lenne szó, ahol baromira nem történik semmi, esetleg megérteném! De itt most épp van egy kis háború, a miniszterelnök elfogadta a védelmi miniszter lemondását, megy az Ázsiai Játékok, s akkor vezető hír a magyar "műnőkről" szóló beszámoló?! A legolvasottabb írások között hátrébb, a 9. helyre szorult a kis színes: egy vetkőző cambridge-i egyetemista, a modellkedés buktatói és Oprah "befurakodtak" elé ... Ezeket olvassák leginkább az itteni angol ajkúak ... akkor nekik is: "Köszönjük, Olvasók!"

"FACELIFT"

Régóta tervezem, most belekezdtem: föltettem az oldalra néhány Koreáról szóló blogot és az ország, a nyelv iránt érdeklődőknek talán érdekes vagy hasznos linket. Az elején tartok (az anyaggyűjtés közben jöttem rá: meglepően sok ilyen webhely van!), de igyekszem mielőbb befejezni. Keresgélés közben nagy segítség volt cotta blogja, amit külön is a figyelmetekbe ajánlok (főleg, ha koreaiul akartok tanulni) - sok érdekes weboldalra ő hívta föl a figyelmemet. Köszi!

Egyébként meg, ha már a "facelift"-nél tartunk: egy magyarországi esemény ismét átlépte a koreai angol nyelvű sajtó ingerküszöbét. (Utoljára talán a vörösiszap-katasztrófa idején cikkeztek kis hazánkról.) Nem, nem a magánnyugdíjpénztárak körül kialakult helyzetről írtak, s nem is a stagnáló magyar gazdaságról. Nem érdekelte őket a forint árfolyammozgása, a Biszku-ügy, és nem találgatják, ki lesz a legfőbb ügyész. Nem, a The Korea Herald internetes kiadását ma más hozta lázba. Ez:


A hír szerint Magyarországon az idén is megrendezik a plasztikai műtét(ek)en átesett hölgyek szépségversenyét, a "Miss Mű(anyag) Magyarországot". (Hú, csak el ne maradjon valamiért!) A versenyen kizárólag orvosi igazolással lehet részt venni: bizonyítani kell, hogy történt(ek) beavatkozás(ok) - "natúr" nők nem nevezhetnek. A bírálók a versenyzők szépségét és az elvégzett plasztikai műtétek minőségét vetik össze. (Ez vajon hogy megy? "Itt egy első osztályú ajakföltöltés: 9.5 pont. Ott egy szuper szilikon mell, és nézzék csak, alig látszik a vágás! 10 pont!) A 22 éves Kertész Timea elálló füleit operáltatta meg először még 17 éves korában, s az eredménytől annyira megjött az önbizalma, hogy később nem volt megállás: mellplasztika, fenékimplantátum. Remek! Köszönjük, Timea!

Hogy emberek ilyen baromságokkal foglalkozzanak! És ez vonatkozik mind a "szépségverseny"  kitalálóira és közreműködőire, mind pedig a Herald sasszemű riporterére! Neked is köszönjük, Moon Ye-bin!