Kb. egy héttel ezelőtt czelfrida közkinccsé tette egy norvégiai (szándékosan írom így, mert bár czelfrida magát csaknem norvégnak érzi, én tudom: magyar ő, Norvégiában!) hűtő tartalmának egy részét. Itt: http://egysimaegyfjorditott.blogspot.com/2010/10/egy-sima-huto.html. Ennek nagyon megörültem, mert mégiscsak jó tudni, mit tesz az arcába egy magyar-norvég Északon, meg hát az ötletnek is, hogy akkor ki-ki a maga expatrióta hűtőjét közszemlére teheti, amolyan okulásképpen. Eddig nem jött össze a fényképezés meg az írás, de ma nekiálltam, hát itt az első fölvonás.
Itt van, elsőnek, a hűtő maga:
meg a mira által olyannyira preferált mándu, ami amolyan tésztába csomagolt hús-zöldség keverék, esetleg kimcsi vagy tészta megest. Vagy kifőzi az ember, vagy kisüti, melyiket hogy ajánlják. A mándut eszi az ember magában, de adják levesben is, meg egyéb ételek mellé, körítésnek. Ez itt épp csápcse-mándu, azaz üvegtésztás, szójaszószos, zöldséges töltelékkel ellátott gombócka.
Most, hogy lefényképeztem, rájöttem: sokkal európaibb ez a hűtő, mint mira érkezése előtt! Mert van itt
majonéz,
mézes mustár,
tej,
vaj,
krémsajt,
és gyümölcsjoghurt is!
Van, persze, szójapaszta is, meg
szójapasztával kevert paprikaszósz is! Mindkettő isteni, a maga módján!
Nem hiányozhat a zúzott fokhagyma sem, amiből jut a
kimcsibe is! A világos anyag kínai kelből, zöldségekkel erjesztett kimcsi, a másik ugyanez, méregerős paprikával, rákszósszal megküldött változat.
Kétféle sör van itthon: ez nekem, a Hite márkacsalád legújabb terméke. Pont ugyanolyan, mint a többi, de nekem bejött a dizájn.
Ez meg mirának, aki, asszem, titkon még dönt bele mézet is. Szerintem a citromos sör a gyümölcsteákkal, a mézes mustárral, a ketchuppal, a citrompótlóval stb. a civilizáció zsákutcáját jelenti, mindazonáltal a hűtőben elfér.
Egyelőre ennyi, majd jön a folytatás!
3 megjegyzés:
ezt a mándut megkóstolnám. de főleg az érdekel, hogy honnan a pitsából tudjátok, hogy mi micsoda??? én egy hónapig edzettem, mire kiderítettem, hogy a gríz az a semule gryn - na de ez csak norvégia.
A szöuli,helyesebben a fenti írásodat figyelembe véve szauli tej milyen?Finomabb,ugyanolyan vagy rosszabb, mint a mi tejnek aligha nevezhető dobozos italunk?
És az európai konyhátok valamelyik rejtett kis zugában néha fellelhető-e egy kis selyemhernyó gubó konzerv?:)Szeretnék majd a gubókkal közelebbi kapcsolatba kerülni,bár akik már találkoztak velük azt mondják,hogy az európai gyomrom határozottan tiltakozni fog..:)
Mariann
czelfrida: A mándu tényleg rendben van - bármilyen ízesítéssel! S hogy honnan tudja az ember ...? Te két hónap alatt fölszedtél egy csomó norvégot - nekem éveim voltak arra, hogy rájöjjek: ha egy bizonyos gyümölcs fölé rendszeresen azt írják, 수박, az dinnye, ha meg 사과, akkor alma. A baj az ismeretlen dolgokkal van: no, azok közül sok mindenről fogalmam sincs. Ezért nincsenek is ott a hűtőben - de csinálok majd néhány fotót, s totózhatunk együtt, mi micsoda, s mire jó!
Mariann: Szerintem a tej most már mindenütt az az ízetlen, vízszerű folyadék, amit mindannyian ismerünk. A koreai tejnek van azért egy ijesztő tulajdonsága: nem tud megromolni .... Komolyan: gyakorlatilag bármeddig eltartható, de legalábbis jóval (hetekkel)a szavatossági időn túl. A selyemhernyó bábot ne siettesd - szerintem! :-) Először az orrod fog tiltakozni, meglehetősen hevesen, aztán pedig föllázad minden érzékszerv. pedig én néhány tényleg zűrös dolgon kívül mindent megeszek ... Azért az mond valamit, hogy a rendszerint szabadtéren (parkokban, hegyi ösvényeken, tengerparton stb.) árult "ínyencséget már egy kilométerről simán ki lehet "szúrni": csak beleszagol az ember a levegőbe, mint egy sokat próbált mohikán, és simán megmondja, hány méterre, milyen irányban árulják ezt: http://www.flickr.com/photos/babarum/2443405156/
A kép babarum érdeme; lásd blogajánló.
Megjegyzés küldése