Mivel az orvostól rekordidőn belül szabadultam, bementem Gvángdzsuba. Ez az a város, amiben én is lakom, csak a legszélén. A város, itt, egyébként, a következő városig tartó - gyakran lakatlan vagy ritkán lakott - területet jelenti. Gvángdzsu voltaképp egy irdatlan nagy falu. Reménytelenség árad minden négyzetméteréből. Persze, a koreaiak idővel ebből a szarból is várat építenek, de jelenleg még inkább szar, mint vár.
Tavaly azért épült itt egy E-Mart, benne Food Court, kávézók, üzletek ... Itt kötöttem ki az orvos után, s ezt ettem:
Kínai, ahogy azt a koreaiak elképzelik. Eszméletlen csípős leves kagylóval, rákkal, polippal (igen, az ott egy polipkar, ami kifelé meredez), zöldhagymával a tetején. Mellé panírozott setéscsíkok édes-savanyú mártásban. Hátul van még egy kevéske sárga retek, amit szójaszószba mártogat az ember. Ha az ember begyűr egy ilyen "dzsampongot" (ez a leves, tésztával), folyik az izzadság mindenhol ...! :-) Egyszer majd megírom, miért gondolom azt, hogy a koreai konyha egyszerre olyan, mint "Dirty Harry" és "Csocsoszán", mindenesetre a mai menü közelebb volt Harry-hez.
A "falu" meg így néz ki egy piros lámpányi várakozás alatt:
2 megjegyzés:
Finom lehetett!A levesbe a cuccos rendesen meg van főve?Vagy félig nyersek?Az a polipkar olyan segélykérően meredezik ki a tányérból...de ugye már nem mozgott?;)
A koreai ételeknél van olyan, hogy csípős meg nem csípős változat?Úgy mint itthon...hogy mittudomén a halászlét van aki csípősen készíti és van aki nem.
@mariann: Szeretem ezt a levest, de tényleg állati erős! Ennek van light változata is, pirospaprika nélkül, de nem túl sokan helyen ehetni olyat. Az meg nem jellemző, hogy egy ételt, ami erős, nem erősen csinálnak meg. Mondjuk, a bibimpápnál lehet kérni, hogy ne tegyék rá a paprikaszószt, mert azt úgyis fogyaztás előtt dolgozzuk bele.
A polip már nem élt. :-) A kagylónak, ráknak alig kell idő, hogy megfőjön, a polipot meg szerintem előre megfőzik.
Megjegyzés küldése